2021. április 23., péntek

Az utolsó!


Sziasztok!
Az utóbbi időben nem igazán írtam már ide bejegyzéseket. Molyon sem értékeltem az olvasásaim, és az insta fiókom is hasonló sorson volt.
Egész életemben mindig csak a negatív dolgokat kaptam. Többször is beszéltem ezekről, nyíltan felvállaltam. Instán és több helyen is megmondó embernek számítottam, sokan nem kedveltek emiatt, illetve egyéb dolgok miatt. Szerettem hallatni a hangom, de mindig visszaütött rám az egész valami miatt. Ezen felül ebben a 3 évben rengeteg negatív ért. 
Pl.: Visszahallottam, hogy én mennyire szar képeket készítek instára és a blogom is egy nagy szar. Sajnos senki sem úgy kezdi, hogy mindent tud, amire szüksége van. Instán látszik, hogy mennyit fejlődtem, de egy rosszindulatú ember, ezt nyilván telibe szarja. Irigykedtek a Fumax kiadótól kapott recenzióimra. Ezt sokszor hallottam már, és emiatt a recenzió miatt sokan utáltak, pedig senki sem mondta nekik, hogy ők nem próbálkozhatnak meg vele. Sehol sem volt kőbe vésve, hogy csak is az Alexa kaphat "ingyen cuccokat". Az irigykedéssel sincs gond, hiszen természetes folyamat, de amikor már túlzás lesz, az komoly probléma. 
Aztán volt egy olyan barátságom, amiben az illető kikérte a véleményem egy másik féllel kapcsolatban, akit nem ismertem, de nyilván valami gondolatom volt róla, illetve az illető által mesélt dolgok alapján összeraktam valamit. Ez hiba volt, de az ember hibázik.  A történet az lett, hogy az illető elmondta ennek a félnek, hogy én mit gondolok, majd az rám írt és elküldött a jó kurva anyámba. Jogosan persze, de az én oldalamat leszarva, hiszen nem magamtól szoptam ki a véleményt, hanem az "illető" hatására, mégis vele öribarik maradtak, én pedig el lettem könyvelve egy gecinek. Hát köszönöm! 
A legutolsó, amit említeni szeretnék még, az pedig egy olyan történet, amikor valaki előadta magát nekem, a bizalmamba férkőzött, hogy ezzel dolgokat tudjon meg rólam, majd jól elpofázta másnak. Több ilyen alkalom is volt, mindig más indokkal, de őszintén szólva hányingert kapok ettől, meg a sok kamu jópofizástól, ami a booksta közösségben megy. Sok, kurva sok olyan ember van, akiről nem is gondolnád, de a hátad mögött úgy kipofázza a dolgaid, hogy még te is meglepődnél rajta. Nem egy ilyen ember volt/van. 
A másik dolog még, amiről szerettem volna beszélni, az pedig a képek, képes ötletek lopása lenne. Mindenki annyira kreatív, de sok "egyedi" képbe futottam bele külföldi bookstásoknál, pedig az illető annyira hangoztatja az eredetiségét. Ehh. Van egy magyar lány, aki teljesen új dolgokat csinált egy külföldi vonal alapján, de mégis mindenki az ő ötleteit másolja. Ez kurvára undorító és nem korrekt. Ha nincs egyedi ötleted, takarodj a picsába, már bocsánat, de minek vannak ott olyan emberek, akik csak másokat képesek másolni? Tök felesleges! 
A lényeg, hogy én a mai nappal abbahagytam a közösségi felületeimen való tevékenységet. Nem tudok, és nem is akarok létezni egy olyan közösségben, akik olvasnak, valamennyire azért műveltek, viszonlag kirekesztettek, mégis ennyire aljasak. Tisztelet a kivételeknek, természetesen!
Nem mosom a kezeim, mert nem vagyok én sem hibátlan, de a képeim mindig a saját fejemből származtak, ugyanígy az írásaim is. Ha valakinek nem tetszett, sajnálom, nem volt kötelező olvasni a gondolataim, vagy szimplán követni.
Próbálok jobb ember lenni, nem foglalkozni senki faszságaival sem, és gratulálok, de azt a csöpp kedvességet és bizalmat is sikerült kiölni belőlem, amit nagy nehezen elértem. 

Nincs több mondandóm, ez volt az utolsó írás tőlem. 
Köszönöm a figyelmet! Sziasztok! 

2021. március 25., csütörtök

Cullen Bunn - Cyberpunk ​2077: Trauma Team

Sziasztok!
Ne haragudjatok, amiért mostanában picit el vagyok tűnve, de lefoglal az új hobbim, illetve most épp betegeskedek (nem covid), ezért is volt időm ilyen gyorsan elolvasni a képregényt!

Fülszöveg:
Night City vár, merülj el a Cyberpunk 2077 világában! 
Nadia, a Trauma Team International kommandós mentőtisztje tisztában van a munkájával járó kockázatokkal: egyedül ő élte túl az előző csapatával megkísérelt sikertelen bevetést. Amikor új küldetését elvállalja, azzal kell szembesülnie, hogy a mentés célpontja nem más, mint Apex – a férfi, aki korábbi társainak haláláért felelős. Száz emelet magasságban, egy Apex ellenségeivel teli felhőkarcolóban azonban nincs sok választási lehetősége: vagy végrehajtja a mentést, vagy csatlakozik halott barátaihoz… 
Cullen Bunn (Ölégia, avagy Deadpool kinyírja a Marvel-univerzumot és mindenki mást) izgalmakban bővelkedő története visszarepít a CD Projekt Red játékának univerzumába.
A kötet a teljes Cyberpunk 2077: Trauma Team minsorozatot (1-4.) tartalmazza.

Oldalszám: 96
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2021

Értékelésem:
Amikor a kiadó bejelentette, hogy jönni fog a képregény, egyből felkeltette az érdeklődésem! Nagyon tetszett a Cyberpunk 2077 világa, bár a PS4 megjelenéskori grafikájáról inkább ne beszéljünk, de PC-n szépen ment. Azóta is lenyűgöz a világ és odáig vagyok mindenért, ami vele kapcsolatos.
Kezdjük akkor a megjelenített világgal, rajzokkal: Őszintén szólva imádom a neonos utcákat és nagyon tetszenek a rajzok. Könnyen el lehet különíteni a szöveg részeket az események ábrázolásától, az atmoszférát nagyon átadja, kellően színesek és hozzák a megszokott világot.
A történet elején megismerjük Nadia-t, aki épp a démonaival küzd. Szeretne visszatérni a csapatba, de a múlt drámái mély nyomot hagytak benne. Egy szakemberrel beszélget, aki felméri az állapotát. Nadia győzködi, hogy menni fog, de érződik rajta, hogy nem biztos benne, és csak azért szeretne ismét bevetésre indulni, mert erre tette fel az életét, hogy segítsen másoknak. A pihenéssel töltött idő alatt pedig kevésbé érzi fontosnak magát a társadalomban. 
Betekintést kapunk, hogy a Trauma Team tagjának lenni nagyon kemény feladat. Itt nem csak egy sima orvos vagy mentős vagy, mint a jelenlegi életben (most a vírushelyzetet ne vegyük ide), hanem egy kommandós, aki behatol a legdurvább helyekre is, hogy megmentse azt, aki fizet a szolgáltatásért. Testileg, szellemileg és lelkileg is a szolgálat alatt mindig a maximális teljesítményt kell nyújtani. Nadia végül bekerül egy új csapatba, ahol kezdőnek nézik, számára pedig ez megalázó. Ráadásul ismét egy nehéz feladatot kapnak a csapattal. Kiderül, hogy azt a személyt kell megmenteni, aki már oly sokat elvett a lánytól. A férfi stílusa undorító volt, de mivel ő a beteg, akit el kell látni és minden áron kijuttatni, nem tehetett ellene semmit. 
Bevetés közben előtörnek a lány emlékei és ez teljesen összezavarja őt. Nem tud koncentrálni, az új csapata pedig ezt észreveszi, és emiatt feszültté válnak az egyébként is feszült helyzetben. A menekülés közben egy család lakásában kötnek ki, ahol egy kislány anyja segítséget kér, de mivel ők nem fizettek, nincs pénzük rá, nem kaphatnak ellátást. El kell dönteni, hogy segít nekik, vagy sem! Ha segít, akkor a csapatot hátráltatja, de az embersége és az empátiája erősen dolgozik. Apex egyébként azt mondja segítsenek, de tudja, hogy ezzel csak feszültséget szít.
Végül úgy tűnik jól alakul a helyzet, de Apex ismét kavar a dolgokon. Azt mondja, segíteni akar, ami jelen helyzetben igaz is, de ki ő, hogy életek felett döntsön? Ráadásul Nadia új társáról van szó! Ki ő, hogy beleszóljon egy olyan konfliktusba, amihez semmi köze? 
A történet végén a lány teljesen bekattan, ami várható is volt a feszült helyzetben. A befejezést pedig az író, az olvasó fantáziájára bízza. Eddig egyszer volt szerencsém egy ilyen lezáráshoz egy másik könyvben, de nem igazán tetszett, mert megosztó. Mindenki máshogy gondolja, de hiába az érvek, úgysem lehet tudni, hogy mi is történt igazán. 


Úgy gondolom, hogy a Trauma Team, egy remek történet! A játék során csak felszínesen ismerhettük meg őket, de most betekintést nyertünk az életükbe. Ott erősnek és keménynek tűntek, akik szinte sérthetetlenek, itt pedig egyből egy drámával kezdünk, ami azt bizonyítja, hogy ők is pont olyan emberek, mint bárki más.


2021. március 21., vasárnap

Hamé Veggie zöldségpástétomok!


Sziasztok! 💜
Az elmúlt időszakban tesztelhettem a Hamé új pástétomait. A különlegessége, hogy bab alapú mindegyik, nem tartalmaznak húst, így vegetáriánusok és vegánok is fogyaszthatják. Árkategóriája szerint sem túl drága, bárki meg tudja venni. Ezt persze csak onnan tudom, hogy a csiperkés olyan hamar elfogyott, muszáj volt pótlást vadászni. A felhasználásra csak a kreativitás szabhat határt. Mi csináltunk belőle melegszendvicset, pizzát, különféle mártogatóst chipshez, zöldségekhez. 

A projekt során megoszottak velünk egy receptet, ami a Jacket Potato névre hallgat. Én ezt a következő héten fogom elkészíteni, de úgy gondoltam, hogy mindenki számára érdekes lehet. Ráadásul én imádok a konyhában tevékenykedni, szóval számomra ez egy csodás projekt volt! 😍

Hozzávalók 4-6 főre:
  • 3 db édesburgonya
  • olívaolaj
  • vaj
  • 2-3 fej vörös hagyma
  • só, bors, kakukkfű
  • 10-15 dkg reszelt sajt
  • pár darab olajban eltett napon szárított/aszalt paradicsom
  • 15-20 dkg gomba
  • 3 szelet feketeerdei sonka vagy prosciutto
  • 1 db Hamé Veggie zöldségtatár zöldségpástétom
  • Tálaláshoz ízlés szerint tejföl, petrezselyem
Elkészítés:

  • Az édesburgonyákat megmossuk, egy villa/kés segítségével megszurkáljuk és picit bekenjük olíva olajjal.
  • Előmelegített sütőben (200 fok) puhára sütjük (de azért tartsa a formáját), ez mérettől függően 30-40 perc.
  • Közben a gombát meghámozzuk, felszeleteljük és egy kis vajon sóval-borssal, kicsi kakukkfűvel lepirítjuk. A hagymákat szintén meghámozzuk, majd vékony félholdakra szeleteljük. Sóval, borssal egy kis vaj és olívaolaj keverékén nagyjából fél óra alatt aranyszínűre karamellizáljuk.
  • Kivesszük a krumplikat, felvágjuk középen, picit kikaparjuk, felkavarjuk a belsejét. Só-bors mehet rá.
  • A krumplikba betöltjük a pástétomot, a sonkát, pirított gombát, aszalt paradicsomot, karamellizált hagymát, megszórjuk sajttal és visszatoljuk a sütőbe, amíg a sajt rá nem pirul picit.
  • Kivesszük és tejföllel, petrezselyemmel tálaljuk.

Forrás: https://www.trnd.com/hu/projektek/hame-veggie/projektblog/receptek



2021. február 12., péntek

Rick Remender: Kölykök ​a fekete lyukból (Orgyilkos osztály 2)

 Sziasztok! 
Mivel épp kiborítanak itthon, gondoltam remek figyelem elterelés lesz, ha inkább írok egy bejegyzést. De ezt amúgy is megtettem volna, csak nem mára terveztem. Viszont ha már így alakult, nem is baj, mert még frissebb az élmény.


Fülszöveg:
1988-at ​írunk. Marcus Lopez lassan berendezkedik a Haláltanok Királyi Iskolájában, a titkos elitintézetben, ahol a merénylők és hivatásos orgyilkosok következő generációját képzik. Összejött egy lánnyal, vannak barátai, és lassanként elsajátítja a gyilkolás művészetét. 
Véres múltja azonban sötét árnyékot vet mindennapjaira, és kiderül, hogy még a legjobb barátai sem ismerik eléggé. Sötét titkai mindenkire végzetes fenyegetést jelentenek, aki kapcsolatban áll vele. Marcust ugyanis nem véletlenül választotta ki az intézmény igazgatója, a félelmetes Lin mester, aki már korábban is figyelemmel kísérte a sajátos képességekkel megáldott fiú tevékenységét… 
RICK REMENDER (Avengers, Captain America, Tokyo Ghost) és WES CRAIG (Batman) akcióban és érzelmekben bővelkedő története a világ legsérültebb és legveszedelmesebb kamaszainak újabb kalandjaival ismerteti meg az olvasót. Az utóbbi évek egyik legsikeresebb szerzői képregénysorozatából készült adaptáció az HBO-n is folytatódik! 
A kötet a Deadly Class sorozat 7-11. számát tartalmazza.

Oldalszám: 160
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2019

Bocsi, hogy nincs saját kép, a jövőben érkezni fog, és akkor ezt lecserélem.
Értékelésem:
Jó hír! A második rész is pont annyira erőszakos, mint az első.
Meséltem az első résznél, hogy a sorozat miatt kezdtem el a képregényt. A sorozatban ez a rész is fel volt dolgozva, de őszintén szólva 2019-ben láttam, az emlékek pedig eléggé megkoptak már. 
A színvonal ugyanaz maradt, ennek különösen örültem. (Spoiler, spoiler spoiler!)
A cselekményszál egyik fő eleme Marcus és Maria kapcsolata, illetve Maria depressziója. Amíg Marcus Saya után epekedett viszonylag nyugisabb karakter volt, de Maria teljesen elrontotta és nem is érezte annyira biztosnak a kapcsolatot. Marcus lelkileg sérült és pozitív megerősítés volt neki, hogy egy gyönyörű lánnyal titokban románcot folytat. Ennek ellenére még ő is egy kisebb depresszióba került, hiszen félt, hogy elhagyja a lány és akkor mennyire kínos lesz minden és nem akar egyedül maradni. A Chico ügy teljesen kiborítja a lányt és kiderül, hogy mire fel ez a hatalmas dráma. Ha kiderül a tett, biztosan meghalnak. Ezzel a teherrel nehéz együtt élni, de szerintem így sokkal inkább lebuktaja magát, mintha normálisan viselkedne. 
A történetben kiderül Marcus árvaházas múltja is. Rengeteg mindent megtudunk, és teljesen jogos volt a tűz és azok a dolgok, amiket tett. Eléggé bántalmazó, durva volt a környezet. Ha nincs egy csepp nyugtod sem, egy idő után biztosan eleged lesz az egészből.
Saya próbálja kinyomozni, hogy hol található az ellenség búvóhelye. Nekem egyébként ő az egyik kedvenc karakterem, nagyon menő lány. Majd történik valami, ami nagyon kegyetlen. Egy barátságot sosem érdemes így felrúgni, de ő bűntudat nélkül megteszi. Azért ez elég szomorú.
A sok brutalitásban azért kapunk vicces részeket is, mint amikor Marcus telefossa a nadrágját a képregényboltban. Nem volt semmi az a rész! 😄
A történet végén szembeszállnak az ellenséggel. Hajmeresztő helyzetek alakulnak ki, mindenki izgulhat a kedvencéért. 
Kíváncsi leszek a folytatásra!

Kedvenc karakter:
Egyértelműen Saya, habár most számomra elég sokat hibázott.

Kedvenc idézet:
A depresszió kibaszott egy ocsmány szörnyeteg. 
Előbb-utóbb mindenkit utolér, ha beismerjük, ha nem. 
Kemény küzdelem, és alaposan szétbarmolja az embert. 
Teljesen kiszipolyozza. Amikor pedig végre megszabadulsz tőle, a győzelem valahogy az együttérzést is kiöli belőled. 
Szinte képtelenség utána olyasvalakinek segíteni, aki ugyanazzal a szarsággal néz szembe.


Összesítés: 
Ha tetszett az első kötet, mindenképp ajánlom ezt is. Sokkal pörgősebb, sokkal több az izgalom. A karakterek még mindig nagyon érdekesek, hozzák a formájukat és egyediek. Marcus-ról pedig sokkal több mindent megtudhatunk, mint előtte. Kísérjük el őt és keressük meg együtt az útját. 😊
Köszönöm a kiadónak, hogy olvashattam! 💜


2021. február 9., kedd

Rob Reger és Jessica Gruner: Különös ​különcségek

 Sziasztok!
Januárban viszonylag sokat olvastam önmagamhoz képest, és akkor olvastam ezt a kis csodát is. 😄


Fülszöveg:
13 éves. Képes átlátni rajtad, ha úgy tartja kedve. De valószínűbb, hogy inkább négy fekete macskájával kóricál; vagy furcsa gyomkertjét gondozza; vagy csínytevéssel behódolásra készteti a szomszédokat; vagy régóta halott ősöket keres fel egy jégkrémpálcikából és gitárhúrból álló szerkezettel.
Olvasd el, ha mered!

Oldalszám: 270
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2014

Értékelésem:
Emily az egyik kedvenc Fumaxos könyvem. Az első rész teljesen levett a lábamról, ezt pedig pár évvel később sikerült elolvasnom. 😊 A borító mindkét esetben gyönyörű és elég darkos színvilágú, de nekem iszonyatosan tetszik. Amikor elkezdtem olvasni, az előző rész magával ragadóságát kerestem, de sajnos csak kisebb mértékben találtam meg. A történet elején költözni kényszerülnek a régi városból. Persze a lánynak semmi kedve pakolni, de ott van Holló, akit simán befoghat. Nehezen szokja meg az új helyet, alapvetően is hülyének gondolja Dinkafalva összes lakóját. Tetszett a főbb cselekményszál, miszerint Emilyből kettő lesz és imádtam amikor egymással gonoszkodnak. Nagyon jó volt olvasni a sok csapdát és szivatást, viszont teljesen átéreztem az anyukájuk helyzetét is, hiszen szörnyen nehéz lehet egy új Emilyvel. Ráadásul a lányok nem tudták, hogy melyikük az igazi, és nem is alakult jól a kapcsolatuk. Azt sajnáltam a legjobban, hogy a cicák elkerülték őket, így aztán sokkal kevesebb szerepet kaptak, pedig őőőők a kedvenceim. Még mindig külön öröm a listákat olvasni, azok szintén a kedvenceim. Talán ez teszi különlegessé a lány világát.
A történetet feldobja még Venus Fang Fang, aki régen kém volt, és a fia Binális Larry. Larry és Emily érdekes csatornás barátsága izgalmas volt, de sajnos ez a rész nem lett annyira kifejtve. Legalábbis én egy picit többet vártam.
Mindent összevetve szerintem még mindig nagyon jó ez a sorozat és nagyon sajnálom, hogy nem lett folytatása magyar nyelven.

Kedvenc karakter:
Nyilván Emily, hiszen mégiscsak ő a főszereplő. Viszont Venus Fang Fang is nagyon szuper volt az egyedi stílusával. 

Kedvenc idézet:
Sajnos nem jegyzetelgettem semmit sem olvasás közben, amit picit bánok is, de ez most így alakult. Viszont megosztom veletek a kiadó egyik idézetét, hátha ezzel is meghozhatom a kedveteket a könyvhöz: "Az elmúlt pár naphoz képest ma este jelentős növekedést tapasztaltam az utcán ténfergő gyogyósok számában. Egy gyors látogatás a dinkafalvi kórházba magyarázatot adott: egyszerűen nincs szabad hely mindenkinek. Úgy tűnik, az orvosok elkezdték kiengedni a kevésbé magatehetetleneket. Szemmel láthatóan ez főleg fiatalokat takar. Megfigyeltem egy nagyobb csoportot – egy közért mellett gyülekeztek a parkolóban. (Tipikus kamaszos viselkedés, amit soha nem értettem. Egyáltalán nem tűnik bulisnak.) Levertnek, lehangoltnak és kissé zombiszerűnek látszottak. …Jó, igaz, hogy EZ IS eléggé jellemző rájuk. Lehet, hogy már tényleg meggyógyultak. Nehéz megállapítani."


Összesítés:
Ha lenne folytatása, szívesen olvasnám, de sajnos nincs. Angolul pedig nem hiszem, hogy sokra jutnék... Ennek ellenére, mivel a történet nem függővéges, simán olvasható és nem fog kétségek között hagyni, ha esetleg más sem olvas idegennyelven. Alig várom, hogy az unokahúgom kezébe nyomhassam majd nyáron, hiszen ő is teljesen odáig van Emilyért. Bár most egy másik Fumaxos könyvem van nála, a Repeta, de azt bőven elolvassa nyárig. Bízom benne. 😂
Köszi a figyelmet srácok! 💜

2021. január 26., kedd

A könyv, ami teljesen kiborított 2021-ben!

 Sziasztok!

Nagyon vágytam egy szuper rocksztáros könyvre, egy olyanra, amit egyszer már olvastam, mint előolvasó, de sajnos azóta sem jelent meg. Az a könyv is romantikus szerelmes volt, de közben zajlott az élet a banda körül is, úgyhogy teljesen elvarázsolt, de ez... Jaj!


Ez a könyv nem más, mint Kylie Scott: Lick- Taktus.

Fülszöveg:
Az ébredést Las Vegasban nem éppen így képzelte Evelyn Thomas úgy tervezte, hogy hatalmas bulival ünnepeli a 21. születésnapját Las Vegasban. Őrült nagy bulival. De a legvadabb álmaiban sem jutott volna eszébe, hogy másnap reggel a fürdőszoba padlóján ébred, élete legdurvább másnaposságával, mellette egy kimondhatatlanul vonzó, félmeztelen, tetovált férfi, és az ujján gyűrű, amelyben akkora gyémánt van, hogy King Kong is elismerően csettintene. Bár emlékezne rá, hogyan jutott el ide!

Oldalszám: 380
Megjelenés: 2015

Értékelésem:
Te jó ég! A könyv feléig nagyon érdekesnek találtam a történetet. Evelyn véletlenül egy nagy berúgás keretében feleségül ment egy durván híres rocksztárhoz, Davidhez. A történet elején nagy bonyodalom, hiszen szegény csaj azt sem tudja mi van és, hogy ki a férje és teljesen kinézték mindenhonnan, mivel ő egy teljesen átlagos ember. Aztán végül David kevésbe lesz farok és úgy dönt, hogy megismeri a csajt, akit elvett feleségül, bár ő egy kicsit sem volt berúgva, úgyhogy .... Ááá, a lényeg, hogy Ev nem emlékezett a dolgokra, ezért David úgy berinyált, mint egy 5 éves kisgyerek, akinek elvették a fagyiját, de helyrejön az esze, és próbál normálisabb lenni. 
Úgy döntenek, hogy megpróbálják a házasságot mégis. A könyv pedig abból áll, hogy 20 oldal a banda életről (avagy egy számon dolgoznak), eközött pedig 30-30 arról, hogy Ev és David szexelnek. Úúú, de izgi! Ja, nem! 
Aztán David exe bekerül a képbe, és megcsalja vele a feleségét, nem érti, hogy ez miért baj Ev számára. Ez akkora egy instant faszság, hogy őszintén szólva a kutyát sem érdekli. Ez a könyv egy kész agyrém, amit egy épp nyálcsorgással és szexuális túlfűtöttséggel küzdő tini írt volna meg kb., hogy tudjon mire masztizni. (Bocsi.)

Összesítés:
Ez a könyv egy hatalmas faszság, ami még kiszámítható is, szóval kurvára tudod, hogy mi fog történni, azon kívül, hogy 30 oldalanként akár egy pornót is nézhetnél, mivel sok különbség nem lenne közte és a könyv között. Nyálas, kicsit sem rocksztáros, fos. 

A nyelvezetért pedig bocsi, de ki is van emelve a blogomban, hogy szókimondó és káromkodó lány vagyok.



Kylie Scott: Trust ​– Bizalom


Sziasztok! Bár ezt a könyvet még tavaly olvastam, év vége felé, de nem írtam róla sehol semmit, pedig illett volna, mert egy zseniális vöröspöttyös könyv! 💁

Fülszöveg: 
A ​fiatalság a tapasztalatszerzésről szól: milyen az, amikor először lógsz a suliból, amikor először leszel szerelmes… és amikor először nyom valaki fegyvert a fejedhez. 
Miután a tizenhét éves Edie-t a helyi bolt kirablása közben túszul ejtik, az élete alapjaiban megváltozik. Elege lesz a magániskolájában uralkodó sznobizmusból és gúnyolódásból, és átiratkozik a helyi állami gimibe, nem sejtve, hogy ott találkozik Johnnal, aki az életét is kockára téve megmentette őt. Miközben Edie élete sokkal intenzívebbé válik, John éppen jó útra akar térni évekig tartó bulizás és drogdílerkedés után: nem késik az órákról és a jövőjét tervezi. 
Kettejük között egy valószerűtlen szövetség alakul ki: John megvédi Edie-t a hülyeségektől, és segít neki tágabb perspektívában gondolkodni. De amikor még egy „első” dologban segít neki, mégpedig abban, hogy elveszítse a szüzességét, a barátságuk bonyolulttá válik. 
Közben újra abban a veszélyes világban találják magukat, amit alig tudtak túlélni. Elsőre még szerencsésen megoldották, de most már többet veszíthetnek: egymást.

Oldalszám: 368
Megjelenés: 2020
Értékelésem:
Szerintem a Trust egy hiánypótló és igazi újdonság. Kicsit gonosz ezt mondani, de sok olyan történet van számomra a KMK-nál, amit már sokszor olvastam csak más-más szerzőknél. Emiatt próbálom is megválogatni, hogy mit is olvasok el. (Nemrég bele is futottam egy hatalmas csalódásba, de arról majd talán később hozok egy beszámolót.) A Trust főszereplője egy molett lány, aki bemegy egy boltba nasit vásárolni a barátainak, hogy aztán tovább folytatódjon a kanapén ülős sorozatmaraton, de belekeveredik egy boltrablásba. (Zseniális!) Tragédia történik, amit Edie és John (a másik ott tartózkodó) nehezen tud feldolgozni. John egyébként egy ex drogos srác, úgyhogy remekül adja a zűrös karakter szálat, de térjünk vissza Edie-hez. Nehezen tudja feldolgozni a történteket, nem érzi úgy, hogy helye lenne a világban és nagyon befordul, ami teljesen érthető is egy ilyen dolog után. Nem akar bejárni a sulijába, ahol ott vannak a gonosz lányok, nem is akar velük foglalkozni, így tovább is áll és teljesen új életet kezd egy másik iskolában. De még mindig ott van benne, hogy senkivel sem tudja megbeszélni a boltban történt dolgokat, szüksége lenne John-ra, de nem igazán mer beszélni vele. Később mégis egymásra találnak és elkezdődik a gyógyulás folyamata. Utána jönnek a romantikusabb részek, amikkel nem is volt számomra semmi gond. Na meg persze apró bonyodalmak, stb...
Összességében teljesen elégedett voltam. Nemrég olvastam az írónő másik sorozatának első részét, ami nagyooon nem tetszett, úgyhogy örülök, hogy ezt is olvashattam, ez pedig ennyire jó volt.

Kedvenc karakter:

Egyértelműen Edie! John kissé klisés volt, de Edie jelleme és karakterfejlődése nagyon meggyőzött. A visszafogott lánykából egy igazi vagány csaj lett. Kissé azonosulni is tudtam hozzá, mert nekem is van egy saját kis belső világom, amiben tök jól elvagyok és nem engedek be senkit. 

Kedvenc idézet: 

"Mindenkinek vannak erős és gyenge oldalai. Mindenki közülünk egy egyedi kis napraforgó."

Összesítés:
Ha valami újra, egyedire és izgalmasra vágysz, akkor mindenképp ajánlom ezt a könyvet. Örülök, hogy hamar sikerült beszereznem, a borító pedig valami eszméletlen. Mármint nem a pasi miatt, az annyira nem a kedvenc borító stílusom, de az a szép, letisztult, fakóbb kék felírat, hát imádom!